A kormány a 2014-2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket, amelyeket a jövőben az állam meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve végez el - az erről szóló kormányhatározat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.
Ebben a parlamenti ciklusban már nem foglalkoznak Brüsszelben a bankközi jutalék szabályozását megteremtő új pénzforgalmi irányelvtervezet és a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendelet elfogadtatásával - írja a Napi Gazdaság. Valószínűleg az uniós irányelvtervezet intézkedésihez nagyon hasonló magyar példát látva döntöttek így, hiszen Európa most a hazai fejleményekből okulhat.
Korrigálta a TÁRKI az Európai Unió megítéléséről szóló kutatásának eredményével kapcsolatos pénteki sajtóközleményét. Alapvető adatok cserélődtek ugyanis fel benne: az EU-s tagságot rossz dolognak tartók aránya valójában 22%, nem pedig 39% (ahogyan azt a múlt heti tájékoztatás jelezte). Ez a szám ugyanis azokra vonatkozik, akiknek nincs határozott véleményük az ország uniós tagságáról.
Az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magyarokat: kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják azt, de igen jelentős azok részesedése is, akik szerint egyértelműen egyik irányba se billen a mérleg. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétől egészen 2011-ig a tagságot pozitívan értékelők mindig nagyobb többen voltak, mint az azt bírálók - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.
A TÁRKI hétfői közleményében korrigálta a felmérés eredményeit, melynek így teljesen más üzenete lett. Erről bővebben itt olvashatnak:
Az Európai Unió folytatja a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de legalább négy hónappal elhalasztotta az újabb forduló időpontját - idézték a hírügynökségek kedden az e döntésről beszámoló EU-diplomatákat.
Hatévente rendszeresen átnézetné az Európai Unióban működő atomreaktorokat az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület által csütörtökön bemutatott jogszabálytervezetből.
A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.
Nem látom szükségét annak a következő években, hogy a brüsszeli Európai Bizottság több hatalmat kapjon - jelentette ki egy ma megjelent Der Spiegel interjúban Angela Merkel. A német szövetségi kancellár ehelyett a tagállamok szorosabb együttműködését, illetve gazdaságpolitikai koordinációjának erősítését szorgalmazta. A kijelentés egyúttal csökkentette azt a kilátást, hogy egy kormányok feletti, brüsszeli szuperhatalom irányába haladunk, hogy így legyen hatékonyabb a válságkezelés, illetve Európa működése.
40-60 százalékos bankközi díjcsökkentést ajánlott fel a Visa amerikai hitelkártya-vállalat európai leánycége azt követően, hogy az Európai Bizottság vizsgálatot indított a Visa versenypolitikai aggályokat kiváltó piaci gyakorlata miatt. Az amerikai cég az ajánlatával illeszkedne a nagy versenytárs, a Mastercard korábbi vállalásaihoz - írja a Bruxinfo.
Az Európai Unió a 27 tagállam mindegyikét kötelezné az egyéni befektetési jövedelmekről és tőkenyereségekről szóló bizalmas adatok kiszolgáltatására a vagyonos befektetők adóelkerülése elleni erőteljesebb fellépés jegyében - írta a hétfői Financial Times.